Őstípusok

Vitatott kérdés,hogyan fejlődött a ló ebben az időszakban.Jóllehet akkortájt jó sok lófajta létezett,ezek közül a mai ló nyilvánvalóan három őstípustól származik;
erdei lótól:emely súlyos,hosszű szőrű,kb.145 cm. marmagasságú,s az európai lápvidéken élt;
ázsiai lótól:,amely még ma is él,Przelwalski lónéven
tarpántól:amyely könnyebb ló,és még a 19.században is élt orosz sztyeppén.
Ezekből a lóőstípusokból az evolúció során négy további típus alakult ki;két ló- és két pónitípus,amelyektől az összes mai ló származik.
  Az 1.pónitípus ,a kelta póni,amely Északnyugat-Európában volt honos.Nyirkos,barátságtalan tájakon élt.Ősmaradványai és barlangrajzok alapján olyan pónira következtethetünk,amely az exmoori és az izlani pónival azonos.
  A 2.pónitípus olyan póni volt amely Északkelet-Európában és Ázsiában élt.Nagyobb volt mint az 1.pónitípus és durva viszonnylag súlyos és lassú állat,amely esetleg a mai hidegvérűek őse lehetett.Az állatoknak nagy testük volt,hogy zsírt raktározhassanak el,és vastag ,hosszú téi szőrzetük.Patájuk széles volt.Az állatok feltehetően fakó  színűek voltak,hátszalaggal,és Przelwalski-lóra hasonlítottak.Tőlük származnak a mai fjord lovak, a norikerek és a highland pónik.
  A Közép-Ázsiából származó 3.típus kicsiny,kecses,mintegy 140 cm maga ló volt,agy valamivel nagyobb a 2.pónitípusnál:ez az első lótípus karcsú és könnyű volt,hosszú nyakkal,hosszú fülekkel és igen finom szőrzettel rendelkezett.Hasonlít az achal-takinire,amely szélsőséges hőségben és kevés vízben is megél.Feltehetőleg a karabahi és az andalúziai ,valamint a sorraia póni is tőle származik.
  A 4.típus Nyugat-Ázsiában élt.A tarpán kb.135 cm magas volt és könnyebb mint a 3.típus.Finomabb fejű ,magas  tűzésű farkú és vékony szőrzetű volt.Akárcsak 3.típus,igen hidegtűrő volt.Feltehetően az arab is tőle származik.Legközelebbi ma élő rokona a káspi-póni.
  Az egyes típusok közötti nagy szőrzeti és csontozati különbségek azzal magyarázhatók,hogy a lovak nagy vándorutakat tettek meg és eltérő égövek alatt fejlődtek tovább.A talaj,az éghajlat a takarmány befolyásolta az evolúciójukat.Fejlődésük felgyorsult ,amikor kb.6000 évvel ezelőtt a mongolok és egyéb közép-ázsiai parasztnépek háziasították őket.Amikor megkezdődött szelekciós tenyésztésük,hamarosan erősebb,nagyobb és strapabíróbb lovak jöttek létre,mint az arab amely máig is él és minden egyéb lótenyészetet befolyásolt.

(fent):Az exmoori-póni Észak-Angliában honos póni.Az 1.pónitípus még élő rokona.Akárcsak az egyes pónitípusnak,nagy az állkapcsa ,és csökevényes a hetedik zápfoga,valamint kettős szőrzetű,ami jól megvédi a hideggel és a nedveséggel szemben.


(fent):A highland póni a legközelebbi még élő rokona a 2.pónitípusnak,amely Észak-Eurázsiában élt.Hasonlít a Przelwalski lóra,és nagyon hidegtűrő volt.Nagyobb volt mint az 1.pónitípus.A mai highland póni feltehetőleg a két típus keresztezése.


(fent):Az ősi sivatagi achal-tekini fajta a 3.lótípus képviselője.Ez Küzép-Ázsiában élt,hő-és hidegtűrő volt,és esetleg hatott rá a tarpan.Az achal-tekininek igen vékony bőre és finom a szőrzete;mindkettő a a sivatagi lójellemzője.

A káspi póni hasonlít a 4.lótípusra,egy finom csontozatú és bőrű hidegtűrő lóra.Egészen rendkívüli bélyegekkel rendelkezik;hetedik zápfoggal és boltozatos koponyával.Az arab ló feltehető őse a legősibb lófajta a Przelwalski ló mellett.

(fent)Az afrikai vadszamár a háziszamár őse.Az ásziai vadszamár  a Hemonius.Alcsoportba tartozik,és a lovakéin és szamarakéin kivül egészen egyedi bélyegekkel rendelkezik.A kiang vadszamár egyik ága.

(fent):A hegyi zebra és a Bruchell-zebra az a két zebra amely a ló és a vadszamár legközelebbi rokona.A törzsfejlődés történetileg a Hippotigris alnemben tartoznak.A Grevy-zebra a maga 137 cm-es marmagasságával a legnagyobb ,és a Pliohippus közvetlen leszármazottja.