Az evolúció

Bevevezető

A ló evolúciója több mint 60 millió éve kezdődött.A mai lovak legrégebbi ősének ősmaradványait Észak-Amerika déli részén találták meg.A nyégyujjú kb. róka nagyságú állat az Eohippus nevet kapta.Ez az elnevezés az eocénből,mintegy  mintegy 50 millió évvel ezelőtti hajnalkorbólés a ló görög nevéből - hippos - tevődik össze.

A korai fejldés

  Az Eohippusnak 4-4 lábujja volt volt az elüső és 3-3 a hátulsó lábain.A lábfeján puha talp és mindegyik lábujjon pataszerű köröm foglalt helyet.Az állatok kb.25 cm magasak voltak;a hátuk válltól süllyedt,úgyhogy faruk alacsonyabban volt mint a válluk.Az Eohippusnak éles kis fogai voltak,két szeme a feje közepén ült.De az állat csak alig-alig hasonlított a mai lóra.Az eohippus mocsaras területeken élt,és feltehetőleg fakó színű volt.Az állat az amerikai kontinensen fejlődött ki,és az Amerikát,Európát,Ázsiát összekötő szárazföldi-hodakon terjeszkedett el kelet és nyugat felé egyaránt.mintegy 40-35 millió évvel ezelőtt kihalt.
  A következő fontos fejlődési fok a Mesohippus volt;birka nagyságú állat,amely 40-06 millió évvel ezelőtt az oligocénben élt.A Mesohippusnak ugyan még mindig puha a talpa,de lábfejenként csak 3-3 lábujja volt.A középső lábujj nagyobbra nőtt,mint a két oldalsó,és a testsúly nagyobb részét hordozta.Ez arra utal,hogy a puha láptlajt keményebb váltotta fel.A Mesohippus a levelektől beárnyékolt földön élt,és ezért feltehetőleg csíkos szőrzetet viselt.
  A következő 15 millió év alatt,azaz miocénben - 26-10 millió évvel ezelőtt - megváltozott az éghajlat és vele együtt a környezet is.Az éghajlatt szárazabb lett,és az erdők nyílt füves térségeknek adták át helyüket.A ,,lovak,, gyorsabban és messzebbre tudtak futni,s ezért hosszú lábuk fejlődött.Ennek az időszaknak a kezdetén a Mesohippust felváltotta a Miohippus;egy nagyobb,a mai pónira hasonlító állat.De még ez is nagyon kicsi volt,és - mint minden lombevőnek - kerek fogai és három lábujjú lábai voltak.
  A környezetünk megváltozására a lovak elkezdtek fűvel táplálkozni.Fogazatuk átalakult,és a nyakuk is megnyúlt.Szemük inkább a fej oldalán foglalt helyet,ami lehetővé tette az állat látószögének növekedését.A fül is nagyobb lett,úgyhogy az állatok megtudták határozni,,merről érkeznek a zajok.Időközben több lószerű állat is kialakult,köztük a hat fontos csoport Amerikában.Közülük a legfontosabb a Merychippus mintegy 20 millió évvel ezelőtt jött létre.
   A Merychippus valószínűleg több millió évig átfedést mutatott a Miohipussal és a Megahipusszal is,amely nem tagjai nagyobbak voltak a mai lovaknál.A lombevő lovak,aligha nem azért pusztultak ki,mert nem tudtak alkalmazkodni a megváltozott  környezeti viszonyoknak.De a Merychippus  alkalmazkodott nyílt füves térségekhez.Ennek a nemnek hosszú lábai fejlődtek,ami lehetővé tette,hogy gyorsan eltudjon menekülni a ragadozók elől.Még mindig 3-3 lábujja volt,de a 2-2  oldalsó egyre kisebb lett,és főleg a középső hordozta a test súlyát.A puha talp eltűnt.Hajlékony inak fejlődtek,amelyek szabályozták és támogatták a végtagok sokkal erősebb működédét.A Merychippusnak hosszú lapos háta és nehéz feje volt.
   A Pliohippus volt az utolsó állomás a mai ló,az Equus evolúciójában.A nem mintegy 6 millió évvel ezelőtt élt a pliocénban,és mint egy első lónak,egyetlen szaruval benőtt lábujja - patája volt - volt.A hosszú lábú állat alkalmazkodott a szavannákon,sztyeppéken,prériken való élethez..Mivel itt csak kevés védelem kínálkozott a ragadozók ellen,a lónak képesnek kellett lennie a gyors menekülésre..Foga megnagyobodott és meghosszabodott,ami lehetővé tette hogy az állat a füvet jobban letudja legelni.A zápfogakban (őrlőfogakban) barázdák alakultak ki,így megtudták őrőlni a fű kemény cellulózát.Mindennek következtében a pofa megnagyobodott .A Pliohippus kb.122 cm magasra nőtt,s a zebra,valamint a szamár őse is.